†Part 3†

/Yasmin szemszöge/
A nappaliból berontottam a szobámba majd az ágyra vetettem magam. Fejem a párnába fúrtam és egy ordítással kiadtam magamból a dühömet. Még mindig utálom ezt az egészet... Mi van ha Ő teljesen másra számít velem kapcsolatban? Egyáltalán látott rólam valaha is képet? Én minden nap szembe találom magam vele, ő pedig még lehet, hogy csak azt se tudja, hogy nézek ki...
- Jól van kisasszony? - ült le mellém James.
- Fogjuk rá - szipogtam aztán felültem és szorongatni kezdtem az egyik díszpárnát.
- Ne eressze ki a könnyeit. Azzal csak magára haragítja a szüleit. Tudja tökéletes formában kell lennie - mondta James. Megint igaza volt... Ha most kisírt szemekkel állok anyáék elé, akkor nem éppen szép szavakat fog apám a fejemhez vágni.
- Rendben. Erős leszek - húztam ki magam.
- Így kell ezt csinálni - mosolygott rám James és el is hagyta a szobát. Mivel eléggé unatkoztam - és még volt két órám az indulásig - kezembe vettem a gitárom és elkezdtem játszani a 2NE1-tól a Lonely című számot. Néha-néha énekeltem is hozzá, de azt most inkább mellőztem, nem volt kedvem a koreai szavakkal szenvedni. Még ha meg is tanulod egy ideig nagyon nehéz... És én csak nemrég sajátítottam el a nyelvet. Néhány dalt még eljátszottam aztán pedig elkezdtem készülődni. Lezuhanyoztam és hajat mostam, megmostam a fogam majd megszárítottam a hajam. A köntösömben álltam az óriási szekrény előtt. Nem akartam se túl kihívó, se túl visszafogott ruhát választani. Végül egy fekete - bőbb - ujjatlan felsőnél és egy fehér csőnadrágnál döntöttem. Feltettem egy ezüst nyakláncot és egy nagyobb méretű gyűrűt. Általában 10-15 cm magassarkú cipőket veszek fel. Ez azért van mert magasságom csupán 160 cm. Lapos talpú cipőt ha egy hónapban egyszer felveszek, sőt lehet ritkábban. A lábam viszont már megszokta... Úgy döntöttem viszek egy táskát is, de később meggondoltam magam így az, az ágyon landolt. Leültem a fésülködő asztalom elé és elkezdtem felvinni magamra egy szolidabb sminket. Anya sose szerette mikor nagyon kikentem magam, így én is hozzászoktam a szolid sminkhez. De ezt nem sajnálom. Sose szerettem mikor valakin két tonna smink van, az már inkább undorító mint szép... Mellkasomra omló hajammal nem kezdtem különösebben semmit. Hagytam a maga természetes hullámos alakjában, csak gyorsan átmentem rajta párszor a fésűvel. Fél kettőkor elégedett mosollyal álltam a tükör előtt. A nappaliba anya és apa már készen voltak és csak rám vártak.
- Csodásan nézel ki lányom - hallottam apám dicsérő szavait.
- Köszönöm - sütöttem le szemeim.
- Akkor indulhatunk? - kérdezte anyám.
- Jamest meg kell várni - szóltam.
- Ő most nem jön - mondta apa és kilépett a házból mi pedig mentünk utána. Patriciáék csak húsz percre laktak tőlünk - hú, de jó - így hamar odaértünk.

Anya becsengetett és Tricia rögtön kinyitotta az ajtót. Egymás nyakába borultak pont úgy mint két legjobb barátnő akik már nagyon hosszú ideje nem látták egymást, de hát ez így is volt.
- Olyan jó újra látni titeket - mondta mikor már az előszobában álltunk. - Milyen nagy és érett lettél Ayesha - mért végig. Várjunk csak... Látott engem már valaha is ez a nő?
- Igazából elég kis termetű vagyok csak a... - mondtam volna, de Yaser - vagyis szerintem ez ő volt - hangja félbeszakított. Oké én nem ezt szoktam meg. Illetlenség félbeszakítani valakit egy hölgyet meg főleg...
- Srácok vendégeink vannak! - ordította habár nem hiszem, hogy nagyon hallották mivel lentről elég hangosan szólt valami zene.
- But I wanna tell 'em, I wanna tell the world that you're mine girl - hallottam meg egy elképesztő hangot az alagsorból.
- Úr isten. Ez valami eszméletlen gyönyörű volt. Ki birtokolja ezt a hangot? - kérdeztem.
- Ő volt a fiam, Zayn - mondta büszkén Patricia.
- Ezt a számukat még nem hallottad? - csodálkozott Yaser.
- Igazság szerint még... - egy számukat se hallottam fejeztem volna be, de ekkor apám szakította félbe a mondandómat. Én nem ehhez szoktam emberek! Ilyet még sose láttam apámtól.
- Ez sajnos valahogy kimaradt - húzta el a száját apám.
- Elhallgatott a zene most kell akcióba lépni - mosolygott Patricia. - Emberek mindenki az előszobába most! - ordította el magát. A hangból ami kijött a torkán észrevettem, hogy biztosan gyakorlott már ebben a dologban. Határozott volt és hangos. Az ordítás után három lány jött le az emeletről.
- Szia Safaa vagyok - mosolygott a legkisebb.
- Ayesha Yasmin Kassar - mosolyogtam vissza rá.
- Doniya Malik - nyújtotta kezét a legidősebb.
- Ayesha Yasmin Kassar - fogtunk kezet.
- Szia Waliyha te pedig Ayesha Yasmin Kassar, tudjuk - kacsintott a középső lány.
- De szólítsatok csak Yasminnek vagy Yas-nek - mosolyogtam mindenkire. - Az Ayeshat nem szeretem - súgtam Waliyha fülébe mire ő felkuncogott.
- Szép a cipőd - jegyezte meg Safaa.
- Köszönöm - mondtam és a lányok már el is tűntek.
- A fiad hol van? - érdeklődött anyám.
- Szerintem már mindjárt jönnek csak elrendezik a felszerelést - mondta Yaser. Már épp készültem levenni csodálatos lábbelim amikor hét személy tűnt fel. Rögtön felismertem az öt fiút viszont arra, hogy ki az a két lány még csak ötletem se volt...
- Jó napot! - köszönt mindenki egyszerre. Anya és apa mindenkinek bemutatkozott és már el is tűntek a nappaliba. Csak én és a hét idegen maradt az előszobába. Köszönöm. Így kell ezt, hagyjatok magamra hét ismeretlen emberrel, ez az...
- Heló Niall - ölelt és puszilt volna meg a szőke fiú, de én visszakoztam mire ő rám meresztette szemeit, de nem csak ő. Most mit kell így nézni?
- Sajnálom, de ezt nekem nem szabad feltéve ha... Megengeded? - fordultam Zayn felé mire ő furcsállva nézett rám. Ha el vagy jegyezve akkor nem nagyon ölelgethetsz és puszilgathatsz más férfiakat. Legalábbis Pakisztánban ez nem így megy.
- Felőlem le is kaphatod - vont vállat. Én vagyok az ő jegyese? Most ez komoly? Megengedi a jegyesének, hogy más pasikkal smároljon? Sőt idegen pasikkal. Anyáék ezt nem gondolták át eléggé.
- Nem hiszem, hogy az jó ötlet, már csak a lelkiismeretem miatt sem, úgyhogy inkább csak megölellek. Nem baj ugye?
- Dehogyis - rázta a fejét a fiú mire én megöleltem.
- Ayesha Yasmin Kassar - mosolyogtam rájuk. - Te pedig Liam ugye? - mutattam a Niall mellett álló fiúra mire ő bólintott és átölelt. - Louis és Harold - mondtam a két következő fiúra mire ők is megöleltek.
- Vá-várj. Te most le Haroldoztál? - csodálkozott a göndörke.
- Hát nem Harold Edward Styles? - csodálkoztam.
- De - ismerte el Louis. - De nem szereti ha Haroldnak hívják. Nagyon kevés ember szokta őt és nagyon ritkán Haroldnak hívni. Ő csak simán Harry.
- Ja értem. Viszont titeket nem ismerlek - mutattam a két lányra.
- Eleanor, én vagyok Louis barátnője - mosolygott a nagyon szimpatikus lány majd átölelt.
- Danielle és Liam barátnője - ölelt át, ő is nagyon kedves lánynak tűnt. Itt mindenki ölelkezik? Az utolsó ember Zayn volt. Lassú léptekkel közeledtem felé. Azt eddig is elismertem, hogy Zayn nem a világ legcsúnyább férfija sőt... De így szemtől szemben. Gyönyörű.
- Szia Zayn - motyogtam. - Örülök, hogy látlak - na jól van talán nem ez volt a legjobb második mondat amit mondani lehet a jövendőbelidnek akit még soha életedben nem láttál. És ami a leggázabb az az, hogy már most hazudtam neki. Igazság szerint cseppet sem örültem annak, hogy látom...
- Ja én is, asszem... - mondta összeszűkült szemekkel. - Hol van már Layla?
- Szerintem mindjárt jön - mondta Eleanor.
- Szerintem meg nekünk kéne menni - mondta Zayn és elindult, utána pedig a többiek.
- Ayesha jössz? - mosolygott rám Danielle.
- Csak simán Yasmin vagy Yas és most inkább fent maradnék, köszi - mosolyogtam rá vissza.
- Ahogy gondolod - mondta és követte a többieket. Ez nagyon... nagyon kínos volt. Egyáltalán nem így képzeltem el az első találkozást... Nem vártam tőle valami sokat, de azért ennél kicsit többet. Na mindegy.
- A francba - szitkozódtam és fejen csaptam magam. Levettem a cipőm és helyet foglaltam a nappaliba.
- Miért nem mentél a többiekkel? - érdeklődött Tricia.
- Inkább maradtam itt, ha nem gond.
- Dehogy nyugodtan - mondta Yaser majd visszafordult anyáékhoz. - Ott tartottunk, hogy akadt némi probléma.
- Probléma? Mégis milyen probléma? - érdeklődött anyám.
- Zaynnek a munkája miatt egy ideig nem lehet felesége... Vagyis a rajongók és a menedzser kiakadna ha most Zayn összekötné az életét egy lánnyal, akit még senki se látott.
- Azt akarod mondani, hogy nem lesz esküvő?! - állt fel apám.
- Nyugodj meg Jamal. Lesz esküvő csak nem most - nyugtatta Zayn anyukája. - Rendben, most mi elmondunk mindent, ti pedig végighallgatjátok és a végén elmondjátok, hogy merre hány méter - mondta Patricia mire szüleim bólintottak.
- Zaynnek van barátnője - mondta Yaser.
- Layla - suttogtam.
- Honnan tudod? - lepődött meg Tricia. - De igen ő - na jó nekem ez magas. Én semmilyen kapcsolatot nem - még csak egy puszit se - létesítettem egyetlen hím nemű lénnyel se, erre idejövök és kiderül, hogy Zaynnek barátnője van? Ez most komoly? Szóval ezért volt velem olyan rideg. Tudja, hogy nemsokára ott kell hagynia azt akit szeret miattam... Tönkre fogok tenni egy tökéletes kapcsolatot. Zsír. Mostantól kapcsolat romboló is lettem.
- Beszéltek egy Layla nevű lányról és következtettem.
- Értem.
- Szóval Layla. Zayn szereti azt a lányt és nyilvánosan együtt van vele, Ha most hirtelen hozzá megy Ayeshához akkor a rajongók kibuknak és a média is. Ayesha fenyegető üzeneteket fog kapni és akármerre megy utálatos megjegyzéseket - mi van? Én nem erre vállalkoztam emberek! - Plusz Zaynnek most a karrierjére kell koncentrálnia - fejezte be Yaser.
- Akkor lesz esküvő vagy nem? - tette fel anyám azt a kérdést amire szerintem mindenki kíváncsi volt a Malik családon kívül.
- Lesz - bólintott Tricia. - Csak nem most hanem pár év múlva...
- Akkor miért kellett most idejönnünk? - emelte fel hangját ismét apám.
- Azért mert így legalább megismerik egymást a gyerekek és... Ayeshának lenne egy feladata.
- Mégis mi? - lepődtem meg.
- El kell érned, hogy Zayn otthagyja Laylát - mondta Yaser.
- Hát megmondjátok neki, hogy hagyja el. A szüleire kell hallgatnia - mondta anyám.
- Nem. Itt ez máshogy van. Zayn már felnőtt, sajnos nem erőltethetünk rá ilyen komoly dolgokat. Ayeshának el kell érnie, hogy Zayn beleszeressen vagy csak ki Laylából. De az lenne a legjobb ha bele szeretne Ayeshába.
- Szóval azt kérik tőlem, hogy csábítsam el Zaynt? - kérdeztem mire mindenki csak bólintott. - De hát nekem semmilyen tapasztalatom nincs férfiak terén és... Mégis, hogy csináljam?
- Itt jövök képbe én - hallottam meg egy hangot a hátam mögül. Hátra fordultam és az ajtófélfának támaszkodó Doniyával találtam szembe magam.

Na itt lenne a harmadik rész. Az előző részhez csak négy kommentet kaptam :( Ennek is nagyon örülök és köszönöm szépen! De a prológushoz 7 komment jött. Persze megértem mert itt még az elején nem nagyon történnek dolgok xD A pipákat is köszönöm! Jobb oldalt alul meg lehet találni azt, hogy mikor jön a következő rész és nagyjából mi lesz benne :D De ha mégis kérdésetek van a következő résszel vagy bármi mással kapcsolatban nyugodtan írjatok a chat-be ;) Várom a véleményeket és a pipákat :$

Minirigó xX