†Part 4†

/Yasmin szemszöge/
Doniya szeméből áradt a magabiztosság. Ellökte magát az ajtófélfától és felém igyekezett. Megfogta a kezem majd elkezdett húzni a szobája felé. A lépcsőnél felvilágosítottam, hogy tudok magamtól is menni szóval megköszönném ha elengedné a kezem. Hála az égnek megértette így meg is tette. Beértünk a szobába, ő pedig a bőrszékébe vetette magát.
- Foglalj helyet - mutatott az ágyára én pedig helyet foglaltam.
- Mit fogunk csinálni? - érdeklődtem.
- Először is - emelte fel mutató ujját. - Ne légy ennyire feszes. Lazulj el mint egy normális húsz éves fiatal nő.
- De hát én laza vagyok - mentegetőztem.
- Ez nem igaz. Most is úgy ülsz ott mintha a királynővel ülnél szemben. Engedd el magad. Nyugodtan terpeszkedj, na jó azt inkább ne... Támaszd meg a fejjed a kezeddel vagy bánom is én. Olyan vagy mint egy hercegnő.
- Az jó nem?
- Attól függ honnan nézzük - állt fel majd engem is felállított. - Na most ülj le a székembe - parancsolt rám és én végrehajtottam kérését. Miután beültem rosszallóan nézett rám. - Tessék már megint! - fakadt ki.
- Mi baj van az ülésmódommal?
- A lábaid keresztbe ez még nem is annyira nagy baj. De kihúzod magad és nem dőlsz hátra, hogy kényelmesen legyél, a kezed egymásra helyezted majd az öledbe tetted. Ne  légy ennyire előkelő, ez már túlzás. Most szépen rárakod a karfára a két karod és hátradőlsz. Hajrá.
- Muszáj ezt? - nyafogtam.
- Igen Ayesha muszáj. megpróbálok belőled egy laza csajt faragni.
- Yasmin vagy csak Yas, légyszíves -vetettem rá kérlelő pillantásokat majd hátradőltem a székbe. Az elején kicsit furcsa volt, de tényleg kényelmesebb mint totál egyenes háttal...
- Na így kell ezt.
- Minek kell nekem ezt csinálnom?! - pattantam ki a székből.
- Wow, de alacsony vagy. Vagyis nem úgy hanem ahhoz képest amilyen a cipődben vagy - csodálkozott Doniya mikor szemtől szembe került velem.
- Hát igen... Ezért is kell a magassarkú. De visszatérve a témára. Minek kell nekem ezt csinálnom?!
- Azért, hogy Zayn beléd szeressen.
- Már bocs, de nem fogok megváltozni azért, hogy a "kedves" öcséd belém szeressen. Azért szeressen aki vagyok ne egy alkotott valakiért, kész! - viharzottam ki a szobából.
- Hé Yas várj! - jött utánam Doniya és megfogta a karom.
- Mit szeretnél?
- Sajnálom. Nem foglak megváltoztatni, de tényleg segíteni akarok.
- Az ilyenfajta segítség nem kell kösz - undokoskodtam.
- Segítek beilleszkedni a városba meg ebbe a környezetbe, persze csak ha nembánod.
- Legyen - adtam be a derekam. - De nem kötsz bele a viselkedésembe, se a... semmimbe megértettél?
- Amit csak akarsz - mosolygott rám aztán visszamentünk a szobájába. Később elég jól elbeszélgettem Doniyával és egy csomó dolgot megtudtam róla. Pszichológiát tanul és imád vásárolni. Azt mondta bármilyen problémám van nyugodtan forduljak hozzá. Ezzel a lehetőséggel még egy ideig nem élnék... Elmondta, hogy régen nagyon szeretett volna egy Ugg cipőt, de nem tudták megvenni ezért miután Zayn megkapta az első fizetését, elvitte egy bevásárló központba és vett neki egy csomót. Bevallom ez azért rendes tőle. Este hétkor bejött Eleanor és Danielle meg még egy szőke, telt ajkú, kék szemű, magas, vékony lány. Sejtéseim szerint ő lehetett Layla. Ebben a pillanatban biztos voltam benne, hogy nehéz lesz ezzel a lánnyal felvennem a versenyt. Esetleg az én bambi szemeim múlják felül az ő kékségeit. De ebben sem voltam biztos...
- Na mi a helyzet? - érdeklődött Doniya.
- Megyünk szóval jöttünk elköszönni - puszilta meg Doniyát Danielle és a másik két lány is így tett.
- Értem. Akkor további jó szórakozást - mondta Don.
- Szia Ayesha - köszöntek nekem is kivéve Laylát.
- Sziasztok - mosolyogtam rájuk én is.
- Szia asszem - furcsa... Zayn is ugyan így köszönt, ha ezt lehet annak nevezni, viszont ott volt a szia szóval...  "Ja én is, asszem" idéztem fel magamban Zayn első nekem címzett szavait. Nem a legudvariasabb köszönési mód az biztos. Habár nem is tudom mit vártam, hogy majd karjaiba fon? Vagy ajkait az enyémekre tapasztja? Na jó ez azért kicsit sok lett volna, de egy normálisnak mondható sziát vagy egy én is örülök Ayesha-t megérdemeltem volna nem? Vagy ennyire utál amiért el akarom szakítani a szerelmétől? Lehetséges. De akkor se kéne ilyen illetlenül és bunkón viselkednie... Legalábbis az én véleményem szerint.
- Hé Yasmin itt vagy? - lóbálta szemem előtt kezeit jövendőbeli sógornőm.
- Elnézést - tértem vissza a valóságba.
- Ott tartottam, hogy elmehetnénk ma este bulizni egy kicsit. Mit szólsz?
- Nem hiszem, hogy a szüleim elengednek - visszakoztam. Ez részben igaz is volt. Anyáék biztosan nem engedtek volna el, mellesleg semmi kedvem nem volt "bulizni".
- Azért egy próbát megér nem? - rángatott le az emeletről viszont a lépcső előtt kihámoztam karom a kezéből és lassan lelépkedtem.
- Mi újság lányok? - kérdezte Patricia.
- Azt szeretném kérdezni, hogy elengedik-e velem a lányukat ma este szórakozni? - intézte kérdését Doniya a szüleim felé. Ebből nagy baj lesz előre látom.
- Hát nem is tudom... - esett gondolkodásba anyám.
- Biztosan jó ötlet ez? Nem lesz valami gond? - fordult apám Yaser felé.
- Doniya nagyon megbízható lány. Biztosan figyelni fog Ayeshára és nem lesz semmi gond - nyugtatta meg Mr.Malik apát.
- Lányom te mit szeretnél? - kérdezte anya.
- Nem is tudom - bizonytalankodtam.
- Szeretne jönni - mondta határozottan Don.
- Rendben, de legkésőbb tíz órára a szobádban akarlak látni - parancsolta apám majd elkezdek sugdolózni Yaserrel. - Fél tizenkettő - mondta ki apám utolsó határozatát. Most ez komoly? Elengedtek, engem egy buliba? Engem akit még Javeriához is alig akarnak elengedni? Ebben a városban mindenki meghülyül? Mintha nem is az én szüleim lennének.
- Köszönjük Mr.Kassar - hálálkodott a legidősebb Malik gyermek aztán visszamentünk a szobájába. Beérve a szekrényébe kezdett turkálni. Nem igazán zavartattam magam és elkezdtem nézegetni a családi képeket. Nagyon aranyosak voltak így együtt. Egy képen megakadt a szemem, Doniya ült a hintában Zayn pedig az ölében. Zayn arcáról őszinte és felhőtlenül boldog mosoly tükröződött ami az évek alatt eléggé megváltozott. Az X-Faktor alatt még láttam ezt a mosolyt, de az utóbbi pár hónapban eltűnt... Doniyáé viszont ugyan olyan élettel és boldogsággal teli mosoly maradt...
- Tetszik ez a kép - tettem vissza a helyére.
- Kedvenc régi közös képem Zaynnel. Nézd a mosolyát, olyan boldog és aranyos. Már nem mintha most nem lenne az.
- Nekem eléggé bunkónak tűnt...
- Csak fura neki ez az egész helyzet és nem nagyon érti.
- Én már megszoktam - vontam vállat. Don maga felé fordított és két egészen merész kivágásokkal tarkított miniruhát méregetett hozzám.
- Mit akarsz azokkal? - kérdeztem félve.
- Rád adni - vágta rá.
- Na azt már nem - tiltakoztam. - Ruhák ezek egyáltalán? Ennyi erővel odamehetnék fehérneműben nem?
- Hát azért ez kicsit más - nevetett.
- Keress valami mást mivel én ezekben ki nem mozdulok az is biztos - szögeztem ki mire tetetett sértődöttséggel visszafordult a szekrénye felé és tovább keresgélt. Először egy mély dekoltázsú ruhát dobott hozzám amit azonnal elutasítottam. Másodszor egy hátul teljesen lyukas aranyozott ruhát mutatott fel, de ezt sem vállaltam be. A harmadik döntése már egy el is fogadható ruha lett volna ha nem lett volna olyan mini.
- Te egy nagyon nehéz eset vagy - nézett rám összeszűkült szemekkel.
- Sajnálom - biggyesztettem lefelé ajkaim.
- Megvan! - fakadt ki örömében. Egy pántos a mell résznél fekete színű virágos szoknyarésszel ellátott ruhát tartott a kezében ami észrevételezéseim szerint combközépig tartott.
- Tökéletes - terült szét egy elégedett mosoly az arcomon.
- Éreztem, hogy tetszeni fog. Győzelem! - ugrott fel. Később magának is kiválasztott egy kicsit merészebb ruhát utána pedig elkezdtünk készülődni. Én nagyjából rábíztam magam Doniyára. A hajamat kivasalta így az teljes mértékben eltakarta hátamat. A saját hajával is ugyanígy tett. Egy erős sminket vitt fel az arcomra ami egyáltalán nem volt ínyemre. Ezt meg is osztottam vele, de magasról tett rá... Azzal mentegetőzött, hogy egy ilyen helyre ez egyáltalán nem gáz. Viszont nappal tartsam meg azt a szokásom, hogy mellőzöm a durva és feltűnő sminket. Hát ezt eszem ágában sincs eltörölni. Szomjas lettem Don pedig nem volt hajlandó lejönni a konyhába, de azt mondta cipőben is nyugodtan bemehetek - ugyanis már felvettem a fekete magassarkúm - ezért egyedül és cipőben kellett mennem. Pedig egy alapvető dolog, hogy ha valaki a vendéged akkor kiszolgálod... Úgy látszik ez itt nem így megy. Épp az ananászlevet töltöttem egy pohárban mikor nagy nevetést hallottam a hátam mögül. Megfordultam és öt jókedvű fiúval találtam szembe magam.
- Öm... Sziasztok - makogtam. Mikor az öt srác észrevett szinte szájtátva figyeltek. - Leöntöttem magam vagy mi van már?
- Wow! - nyitotta szólásra a száját Harold. A srácok sugdolózni kezdtek és csak olyanokat hallottam elvétve, hogy "Ez biztosan ő?" "De pár órával ezelőtt még nem így nézett ki" "De ez csak ő lehet"
- Ayesha igaz? - kérdezte bizonytalanul Liam mire bólintottam.
- Mi ez a nagy átalakulás? - érdeklődött Louis.
- Ez nem lesz sokáig így. Miután hazajöttünk visszavedlek a kifinomult elegáns öltözetembe. Ezt is alig tudta rám adni Doniya - nevettem, de láthatólag csak én tartottam ezt viccesnek mivel a fiúk még mindig csak néztek... Még egy kínos pillanat a One Direction társaságában. Pipa.
- Nem kérsz enni? - kérdezte Niall. Ez most, hogy jön ide, de komolyan?
- Nem. Köszönöm - válaszoltam illedelmesen.
- Na akkor indulunk? - jött a megmentőm akit ebben a pillanatban Don testesített meg. - Hé fiúk ti nem jöttök?
- Dehogynem! - vágta rá Harry a többiek pedig egyetértően bólogattak. Csak Zayn hezitált egy kicsit, de barátai rávették, hogy jöjjön ő is. Hát ez csodálatos... Miután mindenki beleegyezett a fiúk gyorsan magukra kapták a cipőiket és a kabátokat, mi is így tettünk Doniyával és már mentünk is. Úgy érzem ez nem az én estém lesz...

Na ez lenne az új rész :$ Nem lett valami nagy durranás, de itt van xD Az előzőhöz nagyon szépen köszönöm a kommenteket és a pipákat, meg a +1 feliratkozónak is örülök :D <3 Minél többen vagyunk annál jobb :) De már az is tiszta zsír, hogy ennyien vagyunk :é Pipálni és komizni ér ;)
Ui.: A szereplők oldalra betettem Laylát is! Meglehet nézni ha akarjátok :)

Minirigó xX